A cukorbetegség és a szív

Hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy egy szív-érrendszeri esemény, pl. egy szívinfarktus kockázata 2-es típusú cukorbetegben ugyanolyan magas, mint nem cukorbetegeken, akik már átestek egy szívinfarktuson. A cukorbeteg tehát ugyanabba a nagy kockázatú csoportba tartozik, mint a szívinfarktust már átvészelt nem cukorbeteg.

Milyen okok vezethetnek cukorbetegeknél szívbetegséghez?

Felgyorsult érelmeszesedés
Rosszul beállított cukorbetegségben a magasabb vércukorszint, a sokszor társuló magas vérnyomás, a kóros zsírértékek már nagyon korán károsíthatják az érbelhártyát. Koleszterint tartalmazó apró felrakódások, plakkok alakulnak ki az egész érrendszerben és koszorúerekben is. Ha ezekbe kalcium rakódik le, akkor beszélünk érelmeszesedésről. A plakkok növekedése érszűkületet okoz. Kezdetben a „lágy” plakkok nagyon sérülékenyek, instabilak, könnyen megrepedhetnek, már akkor is, amikor még éren belül nem okoznak jelentős szűkületet. Ha a plakkrepedés, bevérzés és ennek következtében kialakult helyi vérrög a korábban teljesen panaszmentes betegnél hirtelen elzárja a koszorúeret, szívizomelhalás (szívinfarktus) következik be. A koszorúér- betegség diabéteszesekben gyakran többszörös szűkületet okoz, ezért nehezebb mind a katéteres, mind a műtéti kezelés.

Közvetlen szívizom-károsodás
A tartósan rossz cukoranyagcsere közvetlenül károsítja a szívizmot, gyengül a szív összehúzódó képessége. Emellett a szívizom közötti rugalmas rostok „elcukrosodása”, más néven glikációja merevebbé teszi a szívkamrák falait. Mindkét eltérés a szívelégtelenség kialakulásának irányába hat.

Az idegek károsodása
Egyértelműen bebizonyított, hogy a szív beidegzésének károsodása (neuropátia) igen jelentős tényező lehet a cukorbetegeknél előforduló különböző szívbetegségek kialakulásában. A lassító idegek csökkent működése viszonylagos gyorsítóideg-túlsúlyt okoz, emiatt nyugalomban és éjszaka gyorsabb a szívműködés (tachycardia). A percenkénti szívösszehúzódások számának növekedése folyamatosan nagyobb terhet ró a szívre, csökkenti a nagy erek rugalmasságát és felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát is. Az érzőidegek károsodása miatt az átmeneti koszorúér- keringési zavar (anginapectoris), és a koszorúér-elzáródás következtében kialakult szívizomelhalás (szívinfarktus) gyakran mellkasi fájdalom nélkül jelentkezik, ez a korai felismerést és a kezelést megnehezítheti. A vegetatív idegrendszeri tónus kiegyensúlyozatlansága megnöveli a rosszindulatú szívritmuszavarok fellépésének kockázatát. Ezenkívül a beidegzési zavar előbb a szív tágulékonyságát csökkenti, majd a későbbiekben a szívizom összehúzódási erejét is, így önmagában szívelégtelenséghez vezethet.

Mit tehetünk a szívbetegség megelőzéséért?

• A küzdelmet már akkor meg kell kezdeni, amikor még nyoma sincs a szívbetegségnek.
• A cél hosszú távon a normális vércukorszint, a normális vérnyomás, ideális zsír- és koleszterinérték, valamint a testsúly csökkentése.
• Ha elérjük céljainkat, az eredmény a hosszú, szövődménymentes élet lehet.
• Kialakult szívbetegségnél is, a speciális kezelés mellett, életbevágóan fontos az előbbi célok elérése a további romlás megállítása miatt.