Vércukor önellenőrzés és kezelési célértékek

A cukorbetegség kezelésének célja, hogy az Ön vércukorértékei közel olyan tartományban mozogjanak, mint az egészséges embereknél, és elkerülhesse a cukorbetegség akut és krónikus szövődményeit. 2-es típusú cukorbetegség gyakran társul elhízással, magas vérnyomással, magas vérzsír-értékekkel (koleszterin, triglicerid) és magas húgysavszinttel, amelyek szintén hozzájárulnak az érszövődmények kialakulásához, ezért ezek megfelelő tartományban tartása is fontos célja a cukorbetegek kezelésének.

Vércukor-önellenőrzés

A vércukorszint-önellenőrzés a diabétesz mellitus gondozásának egyik legfontosabb eleme. A vércukormérés célja nem pusztán az adatok gyűjtése, hanem ezek elemzése és a szükséges terápiás változtatások meghozatala a jobb anyagcsere elérése érdekében.
A jelszó: Mérjen, értékeljen, változtasson!
A rendszeres vércukor-önellenőrzés segít:
•  a diéta helyes betartásában
• a különböző élethelyzetek (pl. mozgás, lázas betegség, menstruációs ciklus, stressz) vércukorszintre gyakorolt hatásának felismerésében
• a tabletták ill. az inzulin vércukorszintre gyakorolt hatásának elemzésében
• a vércukor ingadozások felismerésében (túl alacsony ill. túl magas vércukorértékek)
• a helyes terápiás döntések meghozatalában

Vércukormérés technikája

Vércukorszint önellenőrzésre több különböző hordozható, kisméretű, könnyen használható, rövid mérési idejű készüléket fejlesztettek ki. A legmodernebb készülékek már megközelítőleg laboratóriumi pontosságú eredményt adnak. A vércukormérőkhöz ujjszúrót mellékelnek, a szúrás mélysége állítható. Legkönnyebben ujjbegyből tudunk vért nyerni. Ez a terület idegvégződésekben gazdag, ezért a vérvétel kissé fájdalmas. Nem mindegy, hol szúrunk. Tanácsos nem az ujjbegy közepén, hanem az oldalán szúrni. Egyes korszerű készülékeknél lehetőség van a kevesebb idegvégződést tartalmazó testfelületekről történő vérvételre, pl. tenyér, alkar, csípő, has. A vércukormérő megvásárlása előtt mindenképpen kérje ki diabetolóigában jártas szakember (orvos, szakápoló) véleményét!

Gyakori hibák a mérés során:
• nem elég nagy a vércsepp (az újabb készülékek már sípolással jelzik, ha megfelelő mennyiségű vér került a tesztcsíkra)
• nem az adott típusú készülékhez gyártott testcsíkot használják
• túl sok idő telik el a tesztcsík behelyezése és a mérés között
• nem megfelelően kódolt készüléket használnak
• nem a leírásban szereplő hőmérsékleti és páraviszonyok között használják a készüléket
• nem zárják le azonnal a tesztcsík dobozát a tesztcsík kivétele után, ezért hosszú ideig levegővel ill. párával érintkeznek a tesztcsíkok
• nem figyelnek a tesztcsík szavatosságára
• nem ügyelnek a készülék tisztaságára

Vércukor önellenőrzésének menete:

• Lehetőség szerint kézmosás és a kéz szárazra törlése.
• Az ön vércukormérő készülékének használati utasítása szerint végezze el a mérést.
• Az eredményt jegyezze fel a diabétesz naplóba.

Mikor és hányszor ellenőrizze vércukorszintjét?

Az általában egyéni mérlegelést igényel: függ a kezelés típusától, az anyagcsere helyzettől és az életkörülményektől. Fontos, hogy ne csak éhgyomorra történjenek mérések, hanem étkezés után, illetve bizonyos esetekben lefekvés előtt és éjszaka is. Általánosságban az alábbi módot és gyakoriságot javasoljuk.
• Amennyiben Ön még nem áll inzulinkezelés alatt, akkor hetente lehetőleg különböző napon mérjen főétkezés előtt és utána másfél órával (pl. hétfőn reggeli előtt és után, szerdán ebéd előtt és után, pénteken vacsora előtt és után) .
• Amennyiben Ön nappal tablettát szed és mellé lefekvés előtt 1-szer ad inzulint, akkor az inzulinadag (dózis) beállításának időszakában elsősorban éhomi vércukorméréseket végezzen. Amikor elérte a megfelelő éhomi célértéket (5-7 mmol/l-t), akkor az 1. pont szerint végezze az önellenőrzést, kiegészítve 1-1 lefekvés előtti és éjszaka 02-03 h közötti méréssel.
• Amennyiben Ön napi 2-szer ad inzulint, reggeli és vacsora előtt, akkor mindennap javasolt egy páros mérést elvégeznie: egyik nap reggeli előtt és után, 2. nap ebéd előtt és után, 3. nap vacsora előtt és után, kiegészítve 1-1 lefekvés előtti és éjszaka 2-3 óra közötti méréssel.
• Amennyiben Ön naponta 3-szor ad gyorshatású és 1-szer hosszú hatású inzulint, akkor ideális esetben indokolt mérni minden inzulinadás előtt és valamelyik főétkezés után másfél órával, kiegészítve havi 1-2 éjszakai méréssel. Rosszullétek esetén vagy rendkívüli élethelyzetekben a fentieknél gyakrabban ellenőrizze vércukorszintjét. Fontos, hogy az eredményeket a kezelési naplóban rögzítse, és mindig vigye magával! Ezzel nagymértékben megkönnyíti és gyorsítja az adatok áttekintését és a terápiás döntések meghozatalát. Bizonyos vércukormérő készülékeknél lehetőség van a mérési adatok számítógépre való letöltésére is.

Az ön számára elérendő vércukor célértéket kezelőorvosa határozza meg!

Mi a HbA1c vizsgálat?

A HbA1c (kiejtve: hemoglobin- áegy- cé) a cukorbetegek gondozása során kötelezően ellenőrizendő laborvizsgálat. A vérvételt megelőző 2-3 hónap anyagcsere-helyzetéről ad felvilágosítást. Fontos, hogy a HbA1c nem egyenlő a mért vércukorértékek átlagával! A hemoglobin egy fehérje, amely az oxigén szállításáért felelős a vörösvértestekben. Ehhez a fehérjéhez hozzákötődhet a cukor. Ezt a folyamatot glikációnak hívjuk. Mivel a vörösvérsejt és a benne levő hemoglobin életideje kb. 120 nap, ezért ez a vizsgálat az elmúlt 2-3 hónap átlagos vércukorértékéről ad felvilágosítást. Annál több hemoglobinhoz kötődik cukor, minél magasabb a vér cukorszintje. A laboratórium külön tudja választani az „elcukrosodott” és a normális hemoglobint. Az eredményt %-ban adják meg. Egészséges embernél ez 4-6% között van. A diabéteszes betegek több éves, évtizedes megfigyelése azt bizonyította, hogy közel normális, vagyis 7% alatti HbA1c esetén jóval kisebb az esélye a szövődmények kialakulásának. Ezért a gondozás során általában 7% alatti értékre törekszünk. A cél meghatározásnál figyelembe kell venni a beteg életkorát, társbetegségeit és a diabétesz okozta szövődményeket. Fiatal, egyéb betegséggel nem rendelkező cukorbetegnél 6,5% elérésére kell törekedni, míg egy idős, már szív-érrendszeri megbetegedésben szenvedő betegnél a 7,5-8% közötti érték elegendő. A 8,0% feletti érték viszont egyértelműen rossznak számít, a szövődmények kifejlődésének rizikója meredeken emelkedik, ilyenkor a kezelést módosítani kell.

SAN_MTD fuzet FINALVizeletcukor meghatározás

Korábban, amíg az otthoni vércukormérés nem volt elérhető, a vizeletcukor tesztcsíkkal történő ellenőrzése a gondozás fontos eleme volt. Mivel azonban ez kevésbé pontos vizsgálat és nem tükrözi az azonnali állapotot, ezért kiszorult a gyakorlatból. (Egészséges egyénekben a vizelet nem tartalmaz cukrot, mivel a vese a normál vércukortartományban nem engedi kiválasztódni. Megemelkedett vércukorértékek esetén azonban már nem képes a vese visszatartani a cukrot a szervezetben, emiatt ürülni fog a vizelettel. Ezért van gyakori vizelés a betegség kezdetén és rosszul kezelt betegeknél.

Vizelet aceton/keton önellenőrzés

Ennek a vizsgálatnak magas vércukorértékkel járó megbetegedésben ún. krízisállapotban van jelentősége, elsősorban gyermekeknél és 1-es típusú cukorbetegeknél. Ha a szervezet elegendő mennyiségű inzulin hiányában nem képes a glukózt energiaforrásként felhasználni, akkor úgynevezett ketontestek – ezek közé tartozik az aceton is – képződnek. Ezek a vérben felszaporodva a vér vegyhatását (kémhatását, pH-ját) savanyú irányba tolják el. Ezt az állapotot orvosi nyelven ketoacidózisnak nevezzük. Ez súlyos, életveszélyes állapot! Magas vércukorérték mellett észlelt vizelet aceton pozitivitás esetén azonnali kórházi kezelés szükséges!

Gyakran társuló eltérések cukorbetegségben

Elhízás

2-es típusú cukorbetegek 90%-a elhízott vagy túlsúlyos. A szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából a has területén lerakódott zsírnak van kiemelkedő jelentősége. Ezért az elhízás jellemzésére a has ill. derékkörfogat mérését és az ún. BMI (BodyMass Index = testtömeg index) meghatározást használjuk. Utóbbit úgy számítjuk ki, hogy a testsúlyt elosztjuk a testmagasság négyzetével és kg/m2-ben adjuk meg. Normális értéke 25 kg/m2 alatt van. 25-29 közötti érték esetén túlsúlyról, 30 fölött elhízásról, 35 felett kóros elhízásról beszélünk. A derékkörfogatot a csípőlapát felső széle és az utolsó borda közötti távolság felénél mérjük (ld. Ismerje meg és érje el egyéni céljait című fejezetben).

Magas vérnyomás

A 2-es típusú cukorbetegséghez az esetek 60-70%-ában magas vérnyomás, orvosi nevén hipertónia is társul. Az érfalra nehezedő nagyobb nyomás tovább fokozza az érbetegségek rizikóját. A vérnyomásméréshez nyugalmi állapot szükséges, és azt a kart, amelyiken mérés történik, alá kell támasztani. Érdemes néhány perc múlva egy újabb mérést végezni. Megfigyelhető, hogy a 2. mérés többnyire alacsonyabb értéket mutat. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a napi átlagérték eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-t.

Vérzsírok

A vérzsírok (lipidek) közé tartozik a koleszterin és a triglicerid, melyek fehérjékhez (proteinekhez) kapcsoltan, ún. lipo-proteineket alkotják. Az LDL koleszterint rossz koleszterinnek is hívják, mivel magas értéke egyértelműen fokozza a szív-érrendszeri megbetegedések rizikóját. A HDL koleszterin viszont védi az érrendszert, ezért ennek minél magasabb értéke kívánatos. A vérzsírok ellenőrzése legalább egy évben egyszer javasolt. A kezelési célértékek eléréséig azonban gyakrabban! Szigorúbb célértékre törekszünk azoknál a cukorbetegeknél, akik már szív-érrendszeri betegségben szenvednek. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel ma már nemcsak lassítható az érelmeszesedés folyamata, hanem az érfalban levő koleszterinben gazdag meszes lerakódások, az ún. plakkok mérete is megkisebbíthető.

Fehérje a vizeletben

A cukorbetegség gondozása során évente javasolt vizeletvizsgálat és az ún. mikroalbuminuria szűrése is. Az egészséges vese nem választ ki fehérjét. A vese károsodását jelzi, ha a vizeletben milligrammnyi mennyiségben megjelenik a vérben levő egyik fehérje, az albumin. Ez korai stádiumban hagyományos vizeletvizsgálattal nem mutatható ki, csak speciális ún. mikroalbumin meghatározásra alkalmas tesztcsíkkal, vagy a reggeli első vizeletből történő albumin/ kreatinin vagy 24 órán át gyűjtött vizeletvizsgálattal.

Magas húgysavszint

A húgysav az ún. nukleinsavakat felépítő purin vegyületek lebomlási terméke. Az utóbbi években vált nyilvánvalóvá, hogy a magas húgysavszint nemcsak ízületi panaszokat (köszvény) és vesekövességet okozhat, amelyek fájdalommal járnak és emiatt a beteg előbb-utóbb orvoshoz fordul, hanem tünetek nélkül is növeli a szív-érrendszeri megbetegedések rizikóját. Bizonyos gyógyszerek is emelhetik a húgysavszintet. A kezelés purinban szegény diétával és a húgysav kiürülését fokozó gyógyszerrel lehetséges.